Csögle

Weboldal

A település története a honfoglalás koráig nyúlik vissza. A falu neve Csögle /Csigla/, mely gyepüt, sövényt jelent, és a török nyelvből eredeztethető. A falu első okleveles említése 1275-ből ismert Chygla néven. A megye legnépesebb egytelkes nemesi faluja volt. 1488-ban 52 kúriális család lakta. A község a török háborúk alatt is lakott volt, 1603-ban kilenc nemes fizetett taksát. Csögle a középkortól kezdve a XIX. századig, sőt még azon túl is a nemesi közbirtokosság irányítása alatt állt.
Az 1715-ös az 1828-as összeírás a falut tiszta nemesi falunak mondta. Kimondottan agrár falu volt, gabonatermelés és gyümölcstermesztés volt a fő foglalatossága.

A XV. századtól a falu törzsökös lakosságát a Barcza, Bede, Bereczk, Boros, Csögley,Dancs,Farkas, Fekete, Gáncs, Györgyfy, Mihályi, Ösztövér, Pethő, Sas, Szolgabíró, Tügyes nemes családok adták. A XVII. századtól folyamatosan növekedett a község lakossága. A kisnemesi tulajdonosok a kor szokásainak megfelelően, közösen művelték a földjeiket, az erdőt és a legelőt közösen használták.

1848 után megkezdődtek a tagosítások, de általános birtokrendezésre csak 1852-től került sor, a szomszédos Egeraljával és Adorjánházával egyidőben.

1945. január 1-én kisközség volt, körjegyzőségi székhellyel. 1951. októbere és 1966. január 31. között a faluban önálló tanács és hivatali szervezet működött. 1966. február 1-től Csögle székhellyel Csögle és Kiscsősz községek közös tanácsot hoztak létre, melyhez később kapcsolták Adorjánháza, Kispirit és Nagypirit községeket is.

A falu nemessége aránylag kis területen gazdálkodott, mégis minden módon törekedett megtartani nemességük hírét és becsületét. Minden háborúben voltak köztük bátor és harcos, az országot fegyveresen szolgáló férfiak. A falu régi oklevelei, melyekben a régi kiváltságokat nyerték, az idők során elvesztek vagy megsemmisültek. A község nemességét és birtokjogát bizonyító diplomák közül első Bertalan veszprémi püspök 1227-ben kelt levele, a második a csornai konvent 1470-ből datált oklevele volt.

Ismert Corvin Mátyástól is egy töredékesen fennmaradtlevél 1464-ből. VI. Károly császártól 1722-ben nyert a falu újító oklevelet. Ebben figyelembe és fontolóra véve a falu hűségét és hűséges szolgálatait, melyeket a Magyar Szent Koronának és a magyar királyoknak tettek és igérik, hogy a jövőben is tenni fognak, a \\\"kurális\\\" Csögle falut, \\\"melyet elődeik emlékezet óta valóságos és békés használatában, uralmában és folyamatos bírásában voltak\\\", annak nemes lakóiank \\\"adja és juttatja igaz határjeleik és régi határaik között\\\", minden hasznukkal és tartozékaikkal. A falu első pecsétnyomóját a XVIII.század végétől vehették használatba. 1902. júlis 1-én egy miniszteri rendelet alapján egységes pecsétnyomókat kezdtek rendszeresíteni. Ennek nyomán 1909-re új pecsétnyomó készült a községre nézve is, mely megtarthatta korábbi címerét. Ekkor már megjelentek a színek is a bélyegzőkön. 1949. április 7-i Bm rendelettel a községi címeres bélyegzők használatát betiltották, majd 1949. november 9-én a községi címeres zászlók viselését is megtiltották. Ettől kezdve évtizedeken keresztül elestek a sajátos identitást kifejező és évszázadokon át jogosan és büszkén viselt jelképeik használatától.

A község képviselői 2000. januárjában döntöttek úgy, hogy felkutatva a régi jelképeket, azokat ha lehet változatlan formában ismét bevezeti. Ennek hatására ma már rendelkezik a falu ismét címerrel, bélyegzővel és zászlóval.